A gyermekek pszichiátriai drogozásának növekedése Magyarországon kéz a kézben jár a drogok veszélyeinek leértékelésével, nagy részben Veér András pszichiáternek köszönhetõen. |
2002. augusztus 6-án a Holland Reklámozási Kódex Bizottság törvényt hozott arról, hogy a holland Agy Alapítványnak ki kell vennie a hirdetéseibõl azt az állítását, hogy pszichiátriai diagnózisa szerint az ADHD neurobiológiai betegség vagy nem megfelelõ agyi mûködés lenne.
Az Agy Alapítvány az egyik újságban, a Volkskrant-ban közzétett hirdetésében pénzbeli támogatásért folyamodott, állítván, hogy az ADHD születési agyi mûködésképtelenség. Az Alapítvány promóciós kampánya az újságokban, magazinokban, a televízióban és röplapokon lévõ hirdetésekbõl állt.
A Kódex Bizottság arra utasította az Alapítványt, hogy szüntesse meg hirdetéseiben az ilyen hamis állításokat.
A Bizottság a döntésében a következõket is kijelentette: „A vádlott által benyújtott információ nem alapozza meg azt a határozott kijelentést, miszerint az ADHD születési agyi mûködésképtelenség lenne... Ilyen körülmények között a vádlott nem volt eléggé körültekintõ, és a hirdetés félrevezetõ.”
A Bizottság egy panaszos kérelmére válaszolt, amely panasz benyújtását az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR) alapítvány holland részlege intézte. A CCHR olyan nemzetközi megfigyelõ szervezet, amelyet 1969-ben azért alapított a Szcientológia Egyház, hogy felderítse és napvilágra hozza az emberi jogok elleni pszichiátriai kihágásokat és jogsértéseket.
Augusztus 29-én az Agy Alapítvány visszavonta fellebbezését a Bizottság döntését illetõen, és megállapodott vele, hogy az említett hirdetést megszûnteti.
A határozat arra ösztönözte a CCHR-részlegeket, a gyerekek ügyvédeit, a szülõket és más olyan személyeket, akik ellenezték a gyerekekkel szemben elkövetett pszichiátriai visszaéléseket, hogy hasonló panaszos kérelmet intézzenek a hamis reklámokkal szemben – különösképpen az Egyesült Államokban, ahol a gyerekeken diagnosztizált ADHD 1987 és 2001 között 1100%-kal nõtt, és ez milliónyi receptben és profitban jelentkezett a pszichiátriai iparág számára.
Nincs tudományos bizonyíték
A CCHR nemzetközileg olyan súlyos bizonyítékokat gyûjtött össze, melyek szerint az iparág „gyógyítható agyi rendellenességként” hirdeti az ADHD-t, miközben nincsenek sem diagnosztikai tesztek, sem tudományos tények, amelyek alátámasztanák ezt az állítást. Valójában a saját szakembereik is ismételten azt hangsúlyozzák, hogy nincsenek ilyen bizonyítékaik. Ennek ellenére a pszichiátriai ipar az elmúlt két évtizedben meghízott az ADHD eladásából és a hozzá kapcsolódó – kitalált – rendellenességekbõl, amelyet válaszként tálalnak a tanulási és viselkedésbeli problémákra, és milliónyi drogokat tartalmazó receptet bocsátanak ki a gyerekeknek, akik közül némelyik alig két éves.
Az ADHD az amerikai pszichiáterek találmánya, és az Amerikai Pszichiátriai Társaság kiadványában A mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében (DSM-IV.) is szerepel. Ez az intézmény bibliája, amely azokat a „hivatalos” pszichiátriai betegségeket tartalmazza, amelyek lehetõvé teszik a fizetõ ügyfeleket és a drogok felírását. Sõt, a DSM-ben még ilyen kijelentés is található : „Mindazon túl, hogy ez a kézikönyv leírja a mentális betegségek osztályozását, be kell vallani, hogy nincs olyan meghatározás, amely pontosan leírná a »mentális rendellenesség« határait.”
És mind e közben folytatódik a félreinformálás az ADHD „biológiai” vagy „genetikai” okairól, éspedig annak ellenére, hogy 1999-ben az USA-beli Surgeon General a következõket jelentette a mentális egészségrõl: „Nincs olyan határozott sérülés, laboratóriumi teszt vagy abnormalitás az agyszövetekben, amely azonosítaná a betegséget.” Vagy: „Egyetlen gént sem találtunk, amely felelõs lenne a mentális betegségekért.”
Dobos János, a magyarországi CCHR szóvivõje elmondta, hogy „Az idõ már rég megérett arra, hogy megállítsuk ezt az ártatlan gyermekek bedrogozására létrehozott tisztességtelen intézményt – egy olyan intézményt, amelynek ideológiai lendületében nem kis mértékben van része az olyan »professzoroknak«, mint Veér András pszichiáter, akinek, úgy tûnik, sokkal nagyobb szándéka van a gyerekek drogokkal való táplálására, mintsem hogy megszabadítsa õket tõlük.”
