Legyõzni a drogokat; egy ember, aki megtalálta a boldogságot

A Drogmentes Magyarországért Maraton üzenetének köszönhetõen sokan támogatták kezdeményezésünket, és utunk mentén csatlakoztak a csapathoz – közöttük néhány korábbi drogfüggõ, aki saját tapasztalatából tudta, hogy mennyire fontos a drogmentesség hirdetése.

Volt közöttük egy ember, aki elmondta a tapasztalatait, és hogy hogyan szokott le a drogokról:

„Nagyon fiatalon, 12 évesen kezdtem el drogozni. Ez 1982-83-ban történt. Akkoriban csak ragasztót és mûanyag zacskót tudtunk szerezni.

20 vagy 21 éves lehettem, amikor elkezdtem LSD-zni, füvezni, majd kb. 3 hónapon át naponta lõttem be magam heroinnal. 23-tól 26 éves koromig nagy dilemmában voltam, hogy hogyan tovább – ez már olyan állapot volt, amikor rettenetesen érzed magad, ha drogozol, és akkor is rettenetesen érzed magad, ha nem drogozol.

Valaki mutatott nekem egy füzetet, amelynek az volt a címe, hogy Válasz a drogokra. Ez annak a kézikönyvnek egy része, amelyet a Szcientológia önkéntes lelkészek használnak. De számomra akkor csak az volt fontos, hogy ami le van írva, mûködik-e a valóságban, vagy sem? Kipróbáltam. Mûködött! Igen! És az eredménye az lett, hogy nem drogoztam többé.

Késõbb aztán arra is rájöttem, hogy amit én megtettem, azt mások is meg tudják tenni. De még jobb lenne, ha mások nem kerülnének ugyanabba a helyzetbe, mint amilyenben nekem volt részem.

Ezért elkezdtem az iránt érdeklõdni, hogy mit lehetne tenni. Kiderült, hogy a Narconon drogrehabilitációs alapítvány – amely L. Ron Hubbard leszoktatási módszerét használja – elõadásokat és felvilágosítást tart a drogokról. Elõttem volt hát a lehetõség, hogy tanuljak, és másokat is felvilágosítsak.

Azóta is ezt csinálom. Megéri, mert tapasztalatom szerint a visszajelzés elég jó, és az elõadások után sok gyerek írta le a véleményében, hogy már gondolt arra, hogy kipróbálja a drogokat, de most már nem akarja kipróbálni. Ez nagy örömmel tölt el. Számomra ezért megéri ez a munka.”