Üzenet az olvasónak

Üdvözlöm az Ember és Szabadság újabb számával. Köszönjük nagyszámú olvasónknak az elõzõ kiadványunkkal kapcsolatos bíztató válaszait, ahol is olyan társadalmi és emberjogi problémákkal foglalkoztunk, amelyek hatással vannak Magyarország lakóinak személyes szabadságára, boldogságára és jövõjére.

Azt a szerepet, amely a társadalom erkölcsi épségét óvta, hagyományosan a vallás töltötte be – ebbõl logikusan következik, hogy ahol az emberek szabadon választott hitét védelmezték és óvták, ott a vallások sokkal sikeresebbek voltak pozitív szerepük betöltésében.

Ez a szerep ma sokkal fontosabb, mint valaha. Olyan társadalomban, amely túlságosan ismeri a drogokkal és alkohollal való visszaéléseket, írástudatlanságot, erkölcstelenséget és kétségbeesést, 100 000 lakosból mintegy 68 követ el öngyilkosságot. Ez az ötödik legmagasabb arány a világon, és kétszer olyan magas, mint a legtöbb EU-országban – a Világ Egészségügyi Szervezetének 2002 júliusában kibocsátott jelentése alapján.

************************* Az erkölcsi és szellemi értékek megóvásának és fenntartásának szerepét hagyományosan a vallás töltötte be a társadalomban. *************************

Nagyobb léptékkel mérve az ember az utóbbi néhány száz évben drasztikus változásokat élt meg. Társadalmi rendek látványos átalakulásainak volt tanúja. Nemzetek nyögtek diktatúrák igái alatt. Két világháború is gondoskodott róla, hogy az emberekbe nevelje a kegyetlenséget, a világbéke és biztonság hajszolása közepette a pusztítás fegyverei pedig háttérbe szorították Istent és a vallást.

Országunk alkotmányának 1990. évi IV. törvényének elsõ paragrafusa kimondja: „A lelkiismereti és vallásszabadság mindenkit megilletõ alapvetõ emberi szabadságjog, amelynek zavartalan gyakorlását a Magyar Köztársaság biztosítja.” A törvény hangsúlyozza, hogy ezt a jogot nem az állam vagy más hatalom adományozza, és ettõl senki semmilyen jogi, nemzetiségi, nyelvi vagy más megkülönböztetés révén nem fosztható meg. Ez a törvény teljesen megfelel az európai és nemzetközi normáknak – hogy a józan észt ne is említsük.

Ahogy azt a történelem leckéi ismétlõdõen mutatják, annak ellenére, hogy ezek a jogok megadatnak, folyamatos éberség és – ha szükséges – akció nélkül mégsem garantáltak.

Országunkban néhány politikus arra törekszik, hogy megcsorbítsa a vallásszabadságot. Szándékukat politikai állításokkal támasztják alá.

Ebben a kiadványban megosztjuk Önökkel a tényeket – a történet másik oldalát.

Ugyanakkor további adatokkal látjuk el olvasóinkat egyházunk társadalmi és emberjogi jobbító tevékenységeivel kapcsolatban. Politikai, gazdasági és személyes nyerészkedés miatt sajnos nagyon sok hamis adat és megoldás létezik ma társadalmunkban. Ha a legtöbb ma használt „megoldás” mûködne, akkor a problémák már nem lennének jelen, vagy legalábbis nem rosszabbodnának, ahogy manapság rosszabbodnak.

Ha mindannyian utánanéznénk, és ezekkel a szituációkkal kapcsolatban csak elfogulatlan és pontos adatokra támaszkodnánk, és ha csak azokat az adatokat használnánk, amelyeknek igaz és hatékony voltáról meggyõzõdtünk, akkor nagyon fontos lépéseket tennénk a társadalom jobbítása terén – és ezt a társadalmat büszkén hagyhatnánk gyermekeinkre és unokáinkra.

Az Ember és Szabadság számaival az a szándékunk, hogy ezt segítsünk lehetõvé tenni.

Reméljük, hogy Ön is hasznosnak fogja találni kiadványunkat. Szívesen veszünk, ha véleményével megtisztel minket, és szívesen válaszolunk minden kérdésére.

Grózli Zoltán
szerkesztõ

Levélcím:
1399 Budapest, Pf.: 701/215
Telefon/Fax: 268-9920