East Grinstead, Anglia – Felhők tarkítják az égboltot, ahogy az est rátelepszik Saint Hillre; az októberi hűvös idő és a nyelvek kakofóniája tölti be a kertet. A szmokingban, estélyiben és nemzeti viseletben megjelenő vendégek túllépnek minden kulturális határon, ahogy 65 országból egy csoportot alkotnak, miközben szívélyes üdvözlések közepette a káprázatos színpad felé terelik őket. Vakuk villognak, és a hagyományos skót szoknyát viselő dudások különleges hangulatot kölcsönöznek az ünnepségnek. A várakozás tapintható.
Ez az év tizedik hónapja hetedik napjának estéje – a Szcientológusok Nemzetközi Szövetsége (IAS) megalapításának évfordulója. A tagok és vendégek az elmúlt 32 évben minden alkalommal összegyűltek, hogy megünnepeljék a szövetség megalakulásának napját ebben a békés, vidéki környezetben, mely egykor L. Ron Hubbard írónak és humanitáriusnak, a Szcientológia Alapítójának otthona volt.
Az idei különleges év – az elmúlt 12 hónapban az egyház valószínűleg eddigi legnagyobb növekedésének lehettünk tanúi. A tagok eljöttek, hogy megemlékezzenek nemcsak az ázsiai csendes-óceáni térség sydney‑beli új, nagyszabású regionális központjának megnyitásáról és azokról az új létesítményekről, amelyek a New York‑i Harlemben, a Georgia állami Atlantában és a magyarországi Budapesten születtek, hanem azért is, hogy megünnepeljék a Szcientológia Egyház humanitárius munkáját, amely tanúságot ad az IAS által támogatott kampányok átható erejéről és – sok esetben – bátorságáról.
Ez az első est a háromnapos rendezvénysorozatból, amelyet az 1984 óta a globális növekedés élén álló szervezet humanitárius munkája tiszteletére rendeztek, valamint azon egyének elismerésére, akik elkötelezték magukat embertársaik segítése mellett. Az ezen az estén bemutatott mérföldkövek jól szemléltetik azt az állandó haladást, amely eredetileg csak egy álom volt, majd idővel valósággá vált, és amelynek során több milliónyi ember életére voltak hatással, reményt hozva számukra.
Nyitóbeszédében a Szcientológia vallás egyházi vezetője, David Miscavige megjegyezte, hogy nemcsak az egyház növekedése volt rekordmértékű – újonnan megnyílt egyházakkal és intézményekkel világszerte –, de a világ számára humanitárius segítséget hozó programok is páratlan évet zártak.
„Üdvözöllek az IAS dicsőségében – mondta az egybegyűlteknek, akik között ott voltak az előző évek IAS-szabadságérem-nyertesei is, egészen az első éves konferenciákig visszamenőleg. – Olyan dicsőség ez, amely felülmúl minden dicsőséget, amióta először megtettük fogadalmunkat az emberiségnek.”
Az elmúlt év kiemelkedő eseményeiről adott beszámolójában David Miscavige külön kiemelte a Szcientológia önkéntes lelkészek katasztrófa sújtotta területeken és helyi közösségekben végzett munkáját; a háború sújtotta Kolumbia katonái körében megvalósított bátor emberi jogi kampányt; a tanárok, diákok és szülők körében működő drogfelvilágosító mozgalmat; valamint a pszichiátriai visszaélések leleplezése terén elért eredményeket.
„És így a következő elveket magától értetődőnek tekintjük: ha bárki megsérti egyvalaki jogait, az minden ember jogait megsérti; és a tisztelgés elmulasztása a legalul lévő embernek az emberiség előtti tisztelgés elmulasztása – mondta David Miscavige. – Ám ugyanazzal a levegővétellel fogadalmat tettünk arra, hogy elismerjük a »varázslatot« minden élőben és így az IAS fenségességét is. Még ezen is túlmenően, mondjuk csak azt, hogy ilyen fogadalmat nem tesz az ember, hacsak nem tud megfelelni neki. Mi természetesen meg tudunk felelni neki.”
Ez az elkötelezettség tükröződött 2016 mindegyik IAS-szabadságérem-nyertesének szemében: a kolumbiai Bogotából származó Sandra és Felipe Povedáéban, a New York‑i Ben és Meghan Fialkofféban és az ausztráliai Sydney‑ből érkező Shelley Wilkinsében. Az este folyamán kibontakozó történeteik bepillantást adtak az IAS-tagok által anyagilag, érzelmileg és szellemileg támogatott humanitárius erőfeszítések részleteibe.
A Fialkoff apa-lánya csapat „Az igazság a drogokról” felvilágosító kampány részeként végzett munkájáért kapta meg a Szabadságérmet. Ennek keretében több tízezer New York‑i fiatalt értek el, és segítségükkel a tizenévesek körében több mint egy évtizede most először estek a droghasználati statisztikák. Ben elmondta, hogy az egyház és az IAS tagjainak kérésére indult el küldetésén.
„Felkértek, hogy tegyek eleget egy személyes elkötelezettségnek, egy hatalmas elkötelezettségnek – mondta a neves New York‑i szájsebész egy későbbi interjúban. – Emlékszem, hogy egyik este kimentem az esőbe, és elkezdtem körbejárkálni [a teraszon], azon gondolkodva, hogy meg tudom‑e csinálni. Meg tudom csinálni? A családom kijött, és megkérdezték: »Apa, miért mászkálsz az esőben?« Mire én: »Minden rendben, hadd gondolkodjam! Gondolkodom.«”
Amikor bement, kijelentette, hogy meghozta a döntését, és a lányával, Meghannal együtt megtette első erőfeszítését, hogy felvegye a kapcsolatot a New York‑i városi rendőrséggel, politikai érdekeltségekkel és szervezetekkel, hogy elfogadást és együttműködést szerezzen azért, ami azóta egy sikeres, széles körű ifjúsági drogfelvilágosító kampánnyá nőtte ki magát. Ezek a tisztviselők aztán segítettek abban, hogy a kampány drogellenes üzenetét és anyagait több mint 1000 megbeszélésen és közösségi találkozón keresztül eljuttassák iskolákba, közösségi központokba és a város utcáira.
A közelmúltban Ben – aki 1962‑ben menekült az USA‑ba a Castro uralma alatt álló Kubából – és Meghan kiterjesztették hatáskörüket Közép-Amerikára, ahol katonai és kormányzati tisztviselőkkel találkoztak Haitin, Guatemalában, a Dominikai Köztársaságban, Salvadorban és másutt, és további támogatást nyertek a drogmegelőzési oktatáshoz olyan országokban, ahol a drogokkal kapcsolatos társadalmi bajokkal való küzdelem – melyet tovább súlyosbít az illegális drogkereskedelem – mindennaposnak számít.
„Elfogadtuk a kihívást, mert hisszük, hogy ez működik – mondta Ben Fialkoff. – És valóban működik is.”
Sandra és Felipe Poveda hasonló körülmények között demonstrálták elkötelezettségüket, amikor egy egyedülálló kihívásnak tettek eleget az Együtt az Emberi Jogokért és Fiatalok az Emberi Jogokért kampányok zászlaja alatt.
2008‑ban, amikor Felipe még tinédzser volt, a két testvér katonai és kormányzati vezetőkkel vette fel a kapcsolatot Kolumbiában azzal a céllal, hogy a katonákat arra oktassák, hogy az emberi jogok megsértése helyett inkább védjék meg azokat a háború tépázta országban, ahol az 52 évnyi fegyveres összecsapások után csak nemrég jelentettek be tűzszünetet és indították el a béketárgyalásokat.
David Miscavige megjegyezte, hogy ez a döntés jelentős kockázattal járt együtt, és elismerte a Poveda testvérek bátorságát.
„Ez a történet hangsúlyozza, hogy azok, akik erre a színpadra lépnek, nemritkán a világsajtó főcímei mögötti titkos játékosok – mondta az IAS-tagoknak. – Ez a történet arra is emlékeztet minket, hogy ezek az emberek gyakran veszélyes végletekig mennek el a béke és az IAS‑re jellemző nagyság nevében. És bár az életveszély nem előfeltétel a kitüntetéshez, amikor győzedelmeskednek, a történetek elképesztőek.”
Gyűléseken vettek részt a kormány katonáinak dzsungelbeli táboraiban. Itt Sandra, aki bogotái fogorvos, és fivére, aki zenész és kreatív művész, őszintén és határozottan, mindenféle fenyegetőzés nélkül álltak ki a katonák elé, hogy bátran beszéljenek nekik az empátiáról, a civilek nehézségeiről, és nem köntörfalaztak a gyilkosságok, emberrablások, nemi erőszak, terrorizmus és egyéb háborús bűnök témájával kapcsolatban sem, amelyeket mind a katonák, mind a lázadók elkövettek, megsértve ezzel az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
„Meghallgattak minket – mondta Sandra egy későbbi interjúban. – Figyeltek ránk.”
A program részeként olyan helyzeteket játszottak el, amelyekben a katonáknak el kellene dönteniük, hogy megvédik az emberi jogokat, vagy illegálisan erőszakot alkalmaznak, és szenvedést okoznak. A lényeg az volt, hogy segítsenek nekik jobban megérteni az erkölcsi és etikai kötelezettségeiket, valamint e döntések jelentőségét a saját emberiességükre nézve.
Sandra elmesélte, hogy egy alkalommal az egyik katonai parancsnok tudomására jutott, hogy ilyen gyűléseket tartanak. Felbőszítette, hogy nem kértek tőle engedélyt, és azonnali hatállyal eltörölte és megtiltotta a gyűléseket. De Sandrát nem lehetett eltéríteni.
„Ezt nem engedhettük meg” – mondta. Ezért felvette a kapcsolatot a hadsereg olyan tagjaival, akik támogatták őt, és segítséget kért tőlük. Közbenjárásukkal sikerült újraindítani a programot, amelynek keretében végül 300 000 katonát oktattak, és ezzel sikerült megváltoztatniuk az emberi jogi helyzetet az országban.
Ausztráliában Shelley Wilkins IAS-szabadságérem-nyertes, az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért országos igazgatója az információ szabadságát biztosító törvényeket használt arra, hogy megbirkózzon a pszichiátriai visszaéléseket elkövető kórházakkal és mentális egészségügyi létesítményekkel.
Nyilvános archívumokban talált feljegyzéseken keresztül feltárta a pszichiátriai dolgozók összeférhetetlenségét, akikre a gyógyszergyártó cégek nyomást gyakoroltak a pszichiátriai szereikkel kapcsolatban. Az adatok közzététele médiavihart kavart. Wilkins fényt derített a pénzalapok elsikkasztására, valamint a dokumentált, de elhallgatott káros mellékhatásokra, amelyeket az ártalmas pszichiátriai gyógyszerek és egyéb kártékony gyakorlatok okoztak gyerekeknél.
Eredményképpen végül törvények születtek a páciensek mentális létesítményekben végzett sterilizációja ellen, és betiltották az elektrosokk-„terápia” alkalmazását gyerekeken.
A rendezvény más mérföldköveket is kiemelt, amelyeket az IAS-tagok hozzájárulása tett lehetővé az elmúlt évben. Például részletezte az Együtt az Emberi Jogokért és a Fiatalok az Emberi Jogokért eredményeit, mely kampányok keretében több mint 100 városban hirdették a tolerancia és tisztelet üzenetét.
A Margarita szigeten, Venezuela népszerű üdülőhelyén, az országos rendőrség segítségével önkéntesek és rendőrök mintegy 180 000 példányt osztottak szét Az út a boldogsághoz című könyvecskéből. Ez egy L. Ron Hubbard által írt, vallástól független útikalauz, amely 21 szabályban foglalja össze a harmonikus és sikeres élet elérésének útját.
Az Egyesült Államokban az Amerikai Cserkészszövetség – egy 1910‑ben alapított ifjúsági szervezet, amely önellátást, mások iránti tiszteletet és etikai értékeket tanít – csatlakozott az egyház által támogatott Az igazság a drogokról kampányhoz, hogy drogellenes oktatási anyagokat osszanak szét a cserkészek között, és hogy ezek oktatását belefoglalják a cserkészjelvények elnyerésének követelményeibe.
A hétvégi rendezvények részeként díjakat adtak át az IAS fő támogatóinak, akik hozzájárultak az egyház világszerte folyó humanitárius munkájához. A hozzájárulások többek között a szcientológusokból és nem szcientológusokból álló önkéntes lelkészi csapatok tevékenységeit is finanszírozták, akik segítséget nyújtottak a földrengések és más természeti katasztrófák áldozatainak, és együtt dolgoztak kormányhivatalokkal és szolgálati csoportokat a katasztrófaelhárítás javítása érdekében. Az önkéntes lelkészi program az elindulása óta több mint 3 millió embernek segített.
Az éves rendezvény október 9‑én, a hagyományos jótékonysági koncerttel zárult, amelynek keretében jelentős adományokat gyűjtöttek az East Grinstead lakosságának fiatal és idős tagjait szolgáló közösségi programokra, valamint a helyi Bluebell Vasút megőrzése céljából, amely már több mint 100 éve része East Sussex megye történelmének.
Az egyház akkor kezdte el támogatni East Grinstead jótékonysági akcióit, amikor az 1960‑as években L. Ron Hubbard a Saint Hill Manor tulajdonosaként és lakójaként hozzájárulásokat kezdeményezett a helyi tűzoltók és egyéb közösségi szolgálatok irányában, ezáltal egy olyan hagyományt teremtve, amely azóta is folytatódik.
A rendezvény során Bob Mainstone, East Grinstead polgármestere néhány perces rögtönzött beszédet tartott a koncertre összegyűlt 1500 fő előtt, és elmondta saját Saint Hill‑lel kapcsolatos tapasztalatát.
„Most valami olyanról fogok beszélni, amit még nem volt alkalmam elmondani ennyi ember előtt, és szeretnék néhány szót szólni arról az úriemberről, akit a képernyőnek ezen a felén látnak, L. Ron Hubbardról, aki aktív része volt a közösségnek, amikor itt élt – mondta a polgármester. –
Számos tevékenységben vett részt, támogatta a jótékonysági szervezeteket, és azóta önök fenntartották ezt a hagyományt, és East Grinstead közösségének egyik legfontosabb részévé váltak. Önök nagyon-nagyon értékesek számunkra.”
David Miscavige számára ez az üzenet különleges jelentőséggel bírt.
Még aznap este, Saint Hill Manor egyik lágyan megvilágított termében szervezett privát összejövetelen találkozott Bob Mainstone‑nal és a város korábbi polgármestereivel, elöljáróival és feleségükkel, hogy felajánljon nekik egy különleges köszönetet többéves partnerkapcsolatukért.
„Ezen a helyen nőttem fel” – mondta David Miscavige, miután felolvasta Mainstone polgármesternek írt személyes üzenetét, aki mintegy 40 évvel ezelőtt a tanára volt az iskolában, és befolyással volt az életére – barát volt az elmúlt számos év során.
„Még most is az otthonomnak tekintem East Grinsteadet” – mondta.
