Kolumbia országos erőfeszítései arra, hogy megfékezze a kábítószer-termelést, már évek óta Putumayóra összpontosítottak, egy sűrű növényzettel borított, délnyugati tartományra, melyet megkínzott a történelem – leigázás, felkelés, erőszak és száműzetés. „Egyik nap a hadsereg jön, másnap a gerillák, harmadnap a felkelők” – panaszolta egyszer egy helyi közösségi vezető. A fél évszázados háborúra utalt a kolumbiai hadsereg, a jobboldali milícia és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) között – az utóbbi egy marxista-leninista csoport, amely szeptemberben megállapodott a kormánnyal a békéről. Bár a kolumbiaiak kis többséggel visszautasították a történelmi megállapodást egy pár nappal későbbi népszavazáson, mindkét oldal megfogadta, hogy kitartanak a béke mellett, és dolgoznak a végső megoldáson.
Az ország elsőként akkor hallott arról, hogy a nemzet az örök háborúról átvált a viszonylagos harmóniára, amikor 2015 novemberében a Fiatalok az Emberi Jogokért Kolumbia Alapítvány csapata, melyet a kolumbiai fogorvos Sandra Poveda és fivére, Felipe Poveda vezetnek, megérkezett a putumayói dzsungelbe, hogy emberi jogi képzést nyújtson a hadseregnek. A felkérés Alberto Sepúlveda dandártábornoktól érkezett, aki a 27. dzsungeldandár, Kolumbia első amerikai finanszírozású kábítószer-ellenes egységének parancsnoka.
Az alapítvány a Fiatalok az Emberi Jogokért fiókja, amely pedig az Együtt az Emberi Jogokért szervezet ifjúsági tagozata. Ez utóbbi a Szcientológia Egyház által finanszírozott független nonprofit szervezet, amelynek világszerte százával vannak helyi csoportjai. Az alapítvány küldetése a fiatalok oktatása az emberi jogokra, hogy a tolerancia és a béke életre szóló támogatóivá váljanak. Povedáék e célból töltöttek csapatukkal együtt 10 napot 53 oktató képzésével, akik az emberi jogokat azután 12 000 katonának és családjuknak oktatták Putumayóban.
A kolumbiai hadsereg 2009 óta dolgozik az alapítvánnyal. Abban az évben alapította Sandra, aki a kuratóriumi elnök lett, Felipe pedig az ügyvezető igazgató (jelenleg Felipe az alapítvány elnöke). Az év májusában az akkori védelmi miniszter, Juan Manuel Santos (jelenleg Kolumbia elnöke) létrehozta az Emberi Jogok és a Nemzetközi Humanitárius Jog Akadémiáját a Kolumbiai Nemzeti Hadsereg bogotái központjában egy 2008‑as botrányt követően. A botrányt az váltotta ki, hogy bűnöző katonák 900 civilt végeztek ki, hogy vérdíjat próbáljanak kapni értük.
A tavalyi putumayói látogatásuk alkalmával a Poveda testvérek és csapatuk bemutatták az oktatóknak a Fiatalok az Emberi Jogokért program központi elemét alkotó füzetet. Címe: Mik az emberi jogok? Ez a kiadvány leírja a 30 elvet, amelyeket az ENSZ 1948‑ban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatába foglalt bele, mely szerint az emberek mindenütt egyformán jogosultak az igazságszolgáltatásra, az oktatásra és a munkavégzésre.
Eközben Putumayóban, az Amazonas-esőerdő mélyén Sepúlveda dandártábornok azon volt, hogy új fejezetet írjon az alapítvány történelmében: elrendelte, hogy az egyik zászlóalj egy „emberi jogi oktatási pályát” alakítson ki – állomások sorát a dzsungelben, ahol a katonák megnéznek egy díjnyertes dokumentumfilmet, Az emberi jogok történetét, amely körvonalazza az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 30 alapelvét. Az állomásokon ismeretterjesztő társadalmi célú hirdetéseket is vetítettek a 30 alapelvről.
Hogy életre keltsék az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elveit, a katonák eljátszottak jeleneteket társaiknak azokról a jogokról, amelyek a leginkább vonatkoztak a helyi lakossággal való kapcsolatukra. Valódi fegyverekkel és művérrel valós helyzeteket mutattak be, valamint etikátlan és etikus módokat a drogcsempészek kezelésére. A legutóbbi számadatok szerint több mint 1600‑an kaptak ilyen interaktív képzést a napi időbeosztás részeként Sepúlveda dandártábornok katonái közül.
2015 júniusára már a Kolumbiai Nemzeti Hadsereg több mint 4300 tagja vett részt az alapítvány önkéntesei és katonai oktatók által tartott előadásokon. Összességében, a kolumbiai fegyveres erők 300 000 katonája, a fronton lévő aktív személyzet többsége ki lett képezve humanitárius kérdésekben – a számadatokat Anstrongh Polania alezredes, a kolumbiai védelmi minisztérium műveleti jogi osztályvezetője bocsátotta az alapítvány rendelkezésére.
Mindennek az emberi jogokra gyakorolt átfogó hatása bámulatos. A kolumbiai hadsereg Bogotában lévő emberi jogi iskolájának igazgatója közölte az alapítványnak írt egyik levelében, hogy az alapítvány kampányai hozzájárultak a fegyveres erők által elkövetett emberi jogi sérelmek számában bekövetkezett 96 százalékos eséshez. 2015 szeptemberében Kolumbia védelmi minisztere kitüntette az alapítványt a José Hilario López Valdés-éremmel azon erőfeszítéseik elismerésére, hogy ismertté tegyék az emberi jogokat. Ez a tekintélyes díj Kolumbia kilencedik elnökéről kapta nevét, aki a 19. század derekán eltörölte a rabszolgaságot, és lándzsát tört a sajtószabadság mellett.
Az emberi jogok terén elért eredményeinek hatására az alapítvány hasonló képzést indított a szomszédos Ecuadorban 2016 áprilisában. A Putumayóval határos Ecuador biztonsági erőit kritika érte, mert erőszakot alkalmaztak békés tiltakozók ellen 2015‑ben. Az alapítvány egy online alkalmazást is indított az idén, amely bárki számára lehetővé teszi, hogy elvégezzen egy emberi jogi tanfolyamot, és virtuális oklevelet szerezzen. Katonák és rendőrök az elsők között kezdték használni az alkalmazást.
A világ számos emberi jogi kihívását látva, Sandra és Felipe Poveda felidézik a Putumayóban szerzett tapasztalatukat, ahol az alapítvány eredetileg megkezdte munkáját.
„Létrehozzuk az emberi jogok kultúráját Putumayóban, a háború és bűnözés földjén – mondta Felipe Poveda idén májusban. – Ha itt képesek voltunk megoldani az emberi jogok tanítását, akkor bárhol meg tudjuk oldani.”
