Megalakulása óta az IAS olyan mérföldkő jelentőségű győzelmek mögött állt, amelyek minden vallás számára szabadságot biztosítottak. Az idei, 2016‑os év sem volt kivétel.
A 20. század utolsó évtizedeiben, miután a nácizmust és a fasizmust kiirtották Európában, és az emberi jogok gyakori témává váltak a II. világháború utáni nyugati demokratikus országokban, az ember kutatása a szellemi lét után új formákat vett fel. „Kitört” a vallásszabadság. És vele együtt felütötte fejét a vallási intolerancia is.
A Szcientológia Egyház 2016‑ban nagy horderejű győzelmet aratott a szellemi szabadság és rabszolgaság közti háborúban. A csata színtere a belgiumi Brüsszel volt, de a bírósági döntés hullámfodrai egész Európára kihatnak.
Több mint 20 évvel ezelőtt a spiritualitás iránt agresszivitást tanúsító csoportok kampányt indítottak, hogy betiltsák az „új” vallásokat. Mivel Belgium az Európai Unió de facto fővárosa, ez lett a kiindulópontja annak a tervnek, mely számos vallási csoport megsemmisítését tűzte ki célul Európában.
A német és francia csoportok által indított gyűlöletpropaganda részeként kiadtak egy egy 670 oldalas jelentést, amely befeketítette a kvékereket, pünkösdistákat, mormonokat, haszid zsidókat, a Jehova tanúit, a buddhistákat és a szcientológusokat – és még 182 másik vallási csoportot.
1997‑ben a belga hatóságok titkos vizsgálatokat indítottak a Szcientológia ellen. A törvényeket megváltoztatták, hogy bűnvádi eljárást indíthassanak nemcsak egyének, de csoportok ellen is. 1999 szeptember végétől kezdve a belga rendőrség háromszor razziázott a Szcientológia irodáiban. A nyomozók kecsegtető, ámbár határozottan hamis csemegéket szivárogtattak ki a sajtónak.
2007‑ben vádat emeltek az egyház ellen, azonban az állítólagos „bűnök” nem tényleges tettekről szóltak, hanem a Szcientológia tanításairól és hitelveiről. Az orwelli „gondolatbűn” színre lépett.
Mire 2015 októberében megkezdték a tárgyalásokat Brüsszel elsőfokú bíróságán, addigra a belga kormányzat már 18 évet és jelentős összegű közpénzt fordított a szcientológusok zaklatására.
A dolog iróniája, hogy miközben a belga hatóságok a Szcientológiával voltak elfoglalva, elkerülte a figyelmüket, hogy Brüsszelben egy terrorszervezet jelent meg. Ennek a csoportnak kulcsfontosságú szerepe volt a 2015. november 13‑ai párizsi terrortámadás-sorozatban, amely 130 életet követelt.
Ám 2016. március 11‑én a szabadság győzedelmeskedett Brüsszelben. Egy 173 oldalas ítéletben az egész keresetet visszautasították. A bíróság elmarasztalta a vádat a „bizonyítékok hiánya” miatt, és az esetet „hiányosnak” és „összefüggéstelennek” minősítette.
A főbíró kijelentette, hogy a vádlottak ellen nem bűnök miatt indítottak eljárást, hanem „elsősorban azért, mert szcientológusok”. Majd ezzel zárta: „Az egész eljárás elfogadhatatlan, a tisztességes tárgyaláshoz való jog komoly és helyrehozhatatlan megszegése.”
Az intolerancia vesztett, a vallásszabadság pedig egy olyan győzelmet aratott, amely az egész kontinensre kihat.
