Budapest, Magyarország – Magyarország új Szcientológia-egyháza egy gyönyörű, július végi szombaton ünnepelte megnyitóját pártfogói tömege előtt, akik esernyőkkel a kezükben megtöltötték az épület udvarát a budapesti Váci úton, de már rakhatták is el őket, minthogy a nap ragyogóan kisütött pár perccel azelőtt, hogy a neves magyar beszélők a színpadra léptek.
Az aranysárga szalag alatt a székek gyorsan megteltek, és az egyház tagjainak további százai próbáltak meg állóhelyet találni a sok eltökélt magyar szcientológus számára jelképes eseményen. Ez az avatás nemcsak szellemi törekvésük látható megtestesülése volt, hanem a megvalósulása annak az álomnak is, amelyet a kommunista uralom évtizedei elnyomtak.
Ahogy felkonferálták a beszélőket, az ő történeteik saját helyet foglaltak el a Magyarország szabadságért való küzdelméről szóló számos híres elbeszélés között – az évszázados török és osztrák uralom elleni szabadságharcok, a kommunista elnyomás ateista ideológiáival való ellenszegülés, a vasfüggöny három évtizeddel ezelőtti áttörése a vallásszabadságért, valamint a kitartás az azóta egymást váltó rezsimek ellenében, amelyek még mindig nem tanulták meg a szabadság szó jelentését.
A legtöbb jelenlévő számára az ünnepség rendkívüli fejezete volt saját történetüknek, melynek során felülkerekedtek a 30 éves utazásuk alatt beálló társadalmi és politikai változásokon, hogy a szellemi elnyomást toleranciával és vallásszabadsággal váltsák fel.
Társadalmi aktivisták, pedagógusok, kormányzati vezetők és művészek – köztük Magyarország legtermékenyebb regényírója, Nemere István – szóltak az egybegyűltekhez a Szcientológia egyházi vezetője, David Miscavige mellett, hogy elismerjék azok bátorságát és elkötelezettségét, akik a vallás üzenetét elvitték Magyarországra, segítettek 33 egyházi központ, más néven misszió létrehozásában, és követők ezreit vonzották.
Az egész Kelet-Közép-Európát szolgáló budapesti egyházi szervezet születése – az egyház megvalósítását lehetővé tevő adományok gyűjtésétől a hasonló mentalitású egyénekkel és társadalmi csoportokkal való kapcsolatteremtésig – erős párhuzamot mutat a magyarok forradalmi szellemével és az emberi jogok elnyomásával szembeni újra és újra fellángoló ellenállásukkal, hogy elnyerjék szabadságukat.
David Miscavige elmondta a lelkes tömegnek, hogy azok, akik Magyarország szabadságharcosainak nyomában jártak, megküzdöttek az akadályokkal, hogy létrehozzák az egyházukat, mert „nem vártak” egy könnyebb útra az álmuk felé.
„Azt mondják, hogy az egész világ úgy ismeri a városotokat, mint a szabadság fővárosát, és a küzdelmetekről, melyet a szabadságért vívtatok, a Föld minden nyelvén írtak már – mondta David Miscavige a 3000 fős tömegnek egy magyar tolmács segítségével. – Azt is mondják, hogy amikor az emberek a szabadságra áhítoznak, akkor »Magyarország népévé« válnak. És végül azt is mondják, hogy a magyar nyelv képes leírni azt a legbensőbb vágyakozást minden emberi szívben: a vágyakozást a szellemi függetlenség után.”
E pillanat jelentősége nyilvánvaló volt Miklovicz Attila számára, aki most teljes idős munkatárs az új egyházban, és akit a Szcientológia eszméi – melyeket már több évtizede követ – arra inspiráltak, hogy az egyik fő mozgatóerő legyen a politikai és pénzügyi akadályok leküzdése mögött, hogy megvalósulhasson Európa legújabb Szcientológia-egyháza. Elkötelezettségét a pódiumról ismerte el David Miscavige, Miklovicz Attila pedig sugárzott a boldogságtól.
Későbbi visszaemlékezésében elmondta, hogy az 1988‑89‑es politikai változások előtt, amelyek az országot kivezették a kommunizmusból, a totalitárius kontroll miatt L. Ron Hubbardnak a Dianetika könyvben leírt eszméi tabuk voltak. A könyv példányait gyakorlatilag becsempészték az országba. De a kommunista blokk széthullását követő új szabadságok – idézte fel – a hozzá hasonlóknak és sokan másoknak lehetővé tették, hogy ráismerjenek: a Szcientológia módot ad arra, hogy egy új és más kultúrát hozzanak létre, amelyben az emberi jogokat és szabadságokat nemcsak elismerik, de tisztelik és bátorítják.
„A mai nap – hangsúlyozta Miklovicz Attila a Budapest egyik legforgalmasabb útján álló csillogóan új, 6000 négyzetméteres egyház felé mutatva – mindennek a megkoronázása.”
