Vatikán óva int a vallási megkülönböztetéstõl

Donáth László magyarországi evangélikus lelkész a magyar vallási törvény közelmúltbeli módosításának tervezetéhez fûzött kommentárjában a következõt jelenti ki: „A Megváltónak lehet joga különbséget tenni egyházak között, de a kormánynak vagy a miniszterelnöknek ehhez nincs joga.”

II. János Pál pápa ugyancsak felszólalt a vallási megkülönböztetés ellen, utalva egy hasonlóan elnyomó jellegû törvényre, amelyet Franciaországban fogadtatott el néhány saját érdekeitõl vezérelt intoleráns, szélsõségesen vallásellenes személy.

A Szentszékhez akkreditált új pápai nagykövet, Alain Dejammet megbízólevelének hivatalos átvételekor a pápa beszédében teljes részt szentelt a vallásszabadságnak, ami a többi nyugati demokratikus állam nagyköveteinek felvételekor ugyancsak szokatlan témának számít. Ez különösen Franciaországra vonatkozott.

A pápa emlékeztette a nagykövetet, hogy „a vallásszabadság – a szó szoros értelmében – a legelsõ emberi jog”. Ez azt jelenti, hogy olyan szabadság, amelyet nem lehet kizárólag a magánszférára redukálni... Hátrányosan megkülönböztetni vallásos hiteket, hiteltelenné tenni a vallásgyakorlatok bizonyos formáit nem más, mint a kirekesztés egyik fajtája, amely semmibe veszi az alapvetõ emberi értékek tiszteletét, és végsõ soron gyengíti a társadalom stabilitását, ahol pedig a gondolatok és cselekedetek sokféleségének, valamint jótékony és testvéries magatartásnak kellene jelen lennie. Ez a feszültség, az intolerancia, az ellenállás és a gyanúsítgatás légkörét alakítja ki, amely légkörben a társadalmi béke nem tud kialakulni.” 2001-ben a Vatikán által szponzorált katolikus szervezet, az „Aid to the Church in need” (ACS) a vallásszabadságról szóló éves jelentésében elítéli Franciaországot a keresztények üldözése miatt. A La Stampa olasz napilapnak adott interjújában Attilio Tamburrini, az ACS római kirendeltségét képviselve, nyíltan kiállt „a keresztények üldözése ellen” bárhol a világon, különösen az iszlám országokban, de Kínában, Kubában, Indiában és Franciaországban is.

Az ACS szóvivõje szerint Franciaország, a „szektaellenes” tevékenységén keresztül egy „világi humanista inkvizíciót” vezet be. Tamburrini szerint a kisebbségi vallások elleni új törvény megengedi a kormánynak, hogy „eszméket büntessen meg”.