A Magyarországi Szcientológia Egyház Lapja

„A metadon nem mágikus csodaszer. Mint a heroin, ez is ópiumszármazék ­ mondja a Nyírõ Gyula Kórház kábítószerfüggés- szakértõje, Dr. Hermon Mihranian. Ez az anyag tökéletesen alkalmatlan arra, hogy leszoktasson valakit a drogokról.”

Az erõfeszítések a droghelyzet kezelésére Magyarországon már több, mint tíz éve tartanak. Ez alatt az idõszak alatt hatalmas mennyiségû segítséget kaptunk más országoktól ­ mind technikai, mind anyagi segítséget ­, hogy gondoskodjunk a kábítószerbetegekrõl, illetve megelõzzük a kábítószerrel való visszaéléseket.

Mindazonáltal az elhalálozások száma 1994 és 1997 között tovább emelkedett: az addigi évente 4­8-ról 2000-ben már 33-an haltak meg túladagolásban.

Pénzpocsékolás

A nemzeti költségvetés egekig emelkedõ kiadásai, amelyek a drogvisszaélések visszaszorítását hivatottak szolgálni, szintén valami olyasmit mutatnak, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Nemzeti Drogmegelõzési Intézet egymaga 100 millió forintot kapott a Széchenyi-program segélykeretében, és emellett még 1,8 millió euro (kb. 450 millió forint) PHARE-segélyt is. A finanszírozási beáramlást leszámítva az intézet munkájának nincs más látható eredménye.

1999-ben Budapest Fõváros Önkormányzata több, mint 3 millió forintot biztosított a Nyírõ Gyula Kórház Jász utcai kábítószer ambulanciája számára a megkezdett metadon-programok folytatására.

A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium idén 45 millió forintot fordított ugyanilyen jellegû programokra a 2001. és 2002. évi költségvetésbõl . Ebbe négy metadon-program, és ezen kívül hat utcai megkeresésen alapuló tûcsere-projekt, egy új és egy bõvített tûcsere-program, valamint 2 tûcsere-automata felállítása tartozik.

Az ilyen programok csak könynyebbé teszik a narkósoknak, hogy káros szokásukkal éljenek, és nem nyújtanak olyan mûködõ megoldást, amely a kábítószer-élvezõket megszabadítja a drogoktól. Az ilyen stratégia mögött az a „logika” rejlik, hogy amíg a drogost nem lehet meggyógyítani, addig az „ártalomcsökkentés” a legjobb megoldás. „Ha már nem lehet meggyógyítani ­ mondják ­, a legjobb alternatíva, hogy megkönnyítjük és biztonságossá tesszük számukra a kábítószerek használatát.”

Ez egy vesztésre álló ügy mind a kábítószeresek, mind a társadalom számára, mégis a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium jövõre 1 milliárd forintot szándékozik költeni több ilyen „antidrog” kampányra, a tûcsere-programot pedig ki akarja terjeszteni a gyógyszertárakra is.

Egy hamis filozófia

"Felül középen: a 2000-es nemzeti drogstratégiát arra tervezték, hogy segítsen leküzdeni a drogproblémát és találjon mûködõképes megoldásokat a drogfüggõségre, de a szakemberek még mindig a hatástalan metadon kezeléshez ragaszkodnak, ami csak ront a helyzeten.

Azzal érvelnek, hogy a tûcsere-programok elhárítják a HIV/AIDS, hepatitis B és hepatitis C veszélyeit. A metadon-kezelés egyszerûen ellátja a kábítószereseket ingyen heroinpótlóval, és ezzel szükségtelenné teszi, hogy szenvedélyük fedezésére bûncselekményeket kövessenek el. A másik szempont, amely miatt a metadont favorizálják, hogy amióta a gyártását szabályozták, a kábítószereseknek nem kell aggódniuk amiatt, hogy olyan rossz minõségû anyagot injekcióznak a testükbe, mint amilyet nagy valószínûséggel az utcán kapnának.

„A metadon erõs fizikai függést okoz” ­ mondja Dr. Hermon Mihranian, a kábítószer-függõk specialistája a Nyírõ Gyula Kórház drogambulanciáján.

„A metadon mellett kiállók érvei erejüket vesztik, mivel tény, hogy ez a szer még erõsebb függõséget okoz, mint a heroin. A metadon nem mágikus csodaszer. Mint a heroin, ez is ópiumszármazék ­ mondja Dr. Mihranian. ­ Ez az anyag tökéletesen alkalmatlan rá, hogy leszoktasson valakit a drogokról.”

A kormány által támogatott metadon-program feladata az lenne, hogy a függõket egyszerûen átszoktassa az egyik kábítószerrõl egy másikra. Azonban gyakran megtörténik, hogy a kábítószeresek kétszeres függõséget alakítanak ki ­ egyidejûleg válnak rabjává mind a metadonnak, mind a heroinnak.

Technikailag kétféle metadon-kezelés létezik: az egyiknél elméletileg egyenletesen csökkenõ mértékben adagolják a szert. De mivel a metadon is csak egyfajta narkotikum, a gyakorlatban az adagok csökkentése elvonási tüneteket okoz, és a dózisokat újra növelni kell.

A metadon-kezelés másik formája a szinten tartó kezelés, ahol is a beteg folyamatosan kap egy elõre meghatározott napi adagot. A drogos számára így elkerülhetõk a kábítószer beszerzésével kapcsolatos bûncselekmények, valamint a piszkos tû és a szennyezett heroin által okozott egészségügyi komplikációk kialakulása.

Felületesen vizsgálva a dolgot az érvelés még elfogadhatónak is hangzik. Azonban ha jobban megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy ez a logika sem zökkenõmentes.

„A metadon nem mágikus csodaszer. Mint a heroin, ez is ópiumszármazék ­ mondja a Nyírõ Gyula Kórház kábítószerfüggés- szakértõje, Dr. Hermon Mihranian. Ez az anyag tökéletesen alkalmatlan arra, hogy leszoktasson valakit a drogokról.”

A fenntartó kezelés 20 évig, vagy akár egy egész életen át folytatódhat. Elgondolkodtató, hogy ez a látszólag humánus megoldás, ami részben azért született, hogy a heroinfüggõk ne kövessenek el bûncselekményeket, milyen anyagi terhet jelent hosszú távon az adófizetõ polgárok számára.

És hatékony-e egyáltalán a metadon-kezelés a kábítószeresek számának visszaszorításában? Nem túlzottan. A növekvõ kábítószer-függõséget mutató statisztikák alapján tisztán látható, hogy az elosztók hamar találnak új vásárlókat, nem számít, hány kemény kábítószerest szoktatnak át metadonra. Megfelelõ felvilágisító módszerek használata nélkül tehát a fiatalok egyre nagyobb része kerül majd az ópiátok hatása alá.